A napokban kerül boltokba Gwen Stefani várva-várt második szólólemeze, a The Sweet Escape. A korong megjelenése közel egy évet csúszott az énekesnő terhessége miatt, a kis Kingston születése után azonban Gwen teljes gőzzel vetette magát a munkába. A már jól bevált szerzőtársak mellett - mint Linda Perry és Pharrell Williams – Gwen ezúttal teljesen más stílusú előadókkal is dolgozott.

A vh1.com villáminterjújából kiderül, kik voltak rá a legnagyobb hatással, és hogy oldotta meg a baba felügyeletét az énekesnő.

- Most először dolgoztál együtt a Keane dalszerzőjével, Tim Rice-Oxley-val. Milyen volt a munka?
- Egy igazi balladára vágytam, mint az Eyes Without a Face, a Killing Me Softly vagy a Time After Time. Tim egyből tudta, mire van szükségem. Amikor elkészült az Early Winter, és megmutatta zongorán, teljesen elvarázsolt: gyönyörű volt és elragadó. Tim még sosem írt a Keane-en kívül dalokat, így egy kicsit olyan, mint Superman, akinek van egy Clark Kent énje is. Örülök, hogy én avattam fel, mert ezután a dal után biztos sok nő fogja felkérni dalírásra.

- Az új albumra az első lemezről kimaradt nóták is kerültek.
- Amit leginkább sajnáltam az első lemeznél, hogy lemaradt a lírai Wonderful Life, amit Linda Perryvel írtam. Döntenem kellett, hogy melyik dal maradjon ki, és ez fért bele legkevésbé a „rágógumi pop”-ba. Sajnáltam szegény kis dalocskát, ott árválkodott egy éven át a számítógépemen.

- Sokaknak meglepetést okozhat, hogy az egyik dalszerző a hip-hop világ egyik kedvenc énekese, Akon.
- Ez engem is váratlanul ért, sosem gondoltam, hogy felkerül egy ilyen dal a lemezre. Mindenki ajánlgatta Akont, de én nem ismertem a munkáit. A terhességem miatt burokban éltem. Azt hiszem, egyszer le is mondtam vele egy felvételt, mert nem tudtam, kiről van szó. Később felhívott a kiadóm, és azt tanácsolta, bárkit elutasíthatok, de Akont nagy hiba lenne. Azt hittem, átlag hip-hop nóta lesz, de végül nagyon jól sült el!

- Hogy tudtad összeegyeztetni a gyereknevelést és a lemezkészítést?
- Hát, a Yummy című dalban a kisfiam, Kingston is vendégszerepel: lehet hallani a sírását. A Don’t Get It Twisted arról szól, amikor először gondoltam bele, hogy terhes vagyok. A lényegre fordítva szót, azt akarom, hogy tudja, milyen fontos nekem. A legcsodálatosabb dolog az életemben. Olyan gyorsan nagyfiú lesz belőle. Mindenki figyelmeztetett, hogy milyen gyorsan telik majd az idő, és nem akarok semmit sem kihagyni. Most nem volt meg az a luxusom, hogy akkor mentem a stúdióba, amikor kedvem szottyant, minden pontosan meg volt tervezve. Szinte mindenütt ott volt velem, a stúdióban, a repülőn, a helikopteren.

- Danubius Online -