„Hello srácok. Nagyon kellemetlenül érzem magam itt a szabadidőruhámban a kutyámmal, mivel kizártam magam a lakásomból. Csatlakozhatok hozzátok?” – eme érdekes mondat egy éve járta körbe a világot, miután Gwen Stefani kutyát sétáltatott a New York-i Central Parkban. Az énekesnő rájött, hogy nem hozott magával lakáskulcsot és egyetlen cent sincs nála, úgyhogy odacsapódott bandázni három fiatal sráchoz, akik természetesen egyből dobtak egy hátast – majd néhány showműsorban is elmesélték, mennyire hihetetlenül jó arc ez a Gwen Stefani, akivel egy egész délutánt végigröhögtek.

Az énekesnő hangja először 1969. októberében csendült fel a kaliforniai Fullerton egyik szülőszobájában. Full átlagos és kiegyensúlyozott gyermekkora volt, a gimis éveit is csak néhány pimasz beszólás és igazolatlan hiányzás színesítette. Érettségi után egy ideig a Dairy Queen gyorsétteremben sütötte a húspogácsákat és sikálta a padlót, később pedig egy nagyáruház kozmetikai osztályán dolgozott sminkesként.

Aztán eljött 1992, amikor bátyja, Eric benyomta saját zenekarába, az akkor még teljesen ismeretlen No Doubt-ba.

Három év múlva viszont már a közönség és a szakma is egy emberként „Hű, vazze” jelzővel kommentálta az együttes Don’t Speak című gigaslágerét. A sikert és az érdeklődést jól példázza, hogy az ominózus Tragic Kingdom albumból rövid idő alatt 15 millió példányt kapkodtak el világszerte.

Gwen közben meghódította a tinilányok hálószobáját, az ifi srácok fantáziáját, a rádiók játszási listáját, a divatlapok hasábjait, az esti talkshow-k nézőit, szóval akkora sztár lett, hogy csak na.

2004-ben viszont sokan megorroltak rá, amikor alátámasztotta a No Doubt feloszlásáról szóló híreket első szólólemezével, a Love, Angel, Music, Baby-vel, ám a világ a lemez hallatán gyorsan meg is bocsájtott neki. Gwen ugyanis megmutatta, mennyire hihetetlenül csinos, és mennyire nem lehet egyetlen zenei stílus falai közé szorítani. Tinilányok milliói kezdtek úgy öltözni, mint Ő, és ezen felbuzdulva hősünk egy divatkollekcióval is belépett a piacra. A Lamb hallatán a zenekritikusok is egyik ámulatból a másikba estek: a Hollaback Girl lett az Amerikában digitálisan legtöbbször letöltött zeneszám, míg a Cool a 2005 legnépszerűbb rádiós kislemezének járó díjat is kiérdemelte.

A báránykáért Gwen 5 Grammy jelölést gyűjtött be (Album of the Year, Best Female Pop Vocal Performance, Best Pop Vocal Album, Record of the Year, Best Rap/Sung Collaboration), ami azért tesók között is akkora elismerés, mint egy ház.

2004-ben debütált színésznőként Martin Scorsese Aviator című filmjében Jean Harlow szerepében Leonardo DiCaprio partnereként, ami szintén nem kispálya.

Egy évvel később jelentették be, hogy férjével, a gitáros Gavin Rossdale-lel gyermeket várnak, aki 2006. májusában jött világra és a Kingston James Mcgregor nevet kapta. Máig is titok, hogy közben anyu a pici mellett hogy tudott összerakni egy olyan zseniális albumot, mint a Sweet Escape, de megtette.

A lemez címadó trackjén egyébként Akon vokálozik, aki gyümölcsöző együttműködés reményében kezdett Gwennel dolgozni. Ám miután szexuális aktust imitált egy fiatalkorú lánnyal egy afrikai koncerten (amivel nem mellesleg világméretű botrányt kavart), Stefani inkább közelebbről is megmutatta neki a középső ujját és jól kirúgta.

Szóval ez a nő nagyon érti a dolgát, és egy ideje már ott figyel a hálószobájában a retúrjegy Ferihegyre. Budapest Sportaréna, október 19: Gwen Stefani. Őrületes buli lesz.

Juhász Gergely